udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Rátoni János
2001. augusztus 7.
Búzásbesenyő falu neve egy adománylevélben jelent meg először, 1349-ben, így: Beseneu. 1995-ben kis füzetet jelentettek meg a faluról, e szerint a római katolikus hívek száma 564 lélek volt, a reformátusoké 311, az ortodoxoké 197. Az oktatás óvodai és általános iskolai tagozatán 170 gyermek tanult. Az első írásos említés 650. évfordulóján, 1999. július 11-én megtartott ünnepségen határozták el, hogy ha lehet, évente egy alkalommal hazahívják az elszármazottakat, és együtt ünnepelnek. Idén a három felekezet külön-külön a saját templomában tartott istentisztelettel kezdte a vasárnapot, majd délben a legtágasabb hajlékban, a római katolikus templomban gyűltek össze mindannyian. A templom melletti épület, a felújított faluotthon az egykori tanítóember: Rátoni János nevét viseli. A teremben kis emléktábla jelzi: itt élt és dolgozott 1957 és 1983 között. Németh Elemér a kultúrigazgató. Ő tanította a táncot a négy párnak, amelyet most bemutattak. Szabó Árpád helybeli vállalkozó az itteni emlékmű és a magyardellői emlékmű kivitelezését végezte, egyben a Kerelőszentpálon állítandó háborús emlékműnek is a kivitelezője. - Pál-Antal Sándor történész kutató a falu monográfiájáról tárgyalt a helybeliekkel. Régebbi szorgos munkatársa Nemes Sándor iskolaigazgató, akinek egy kisebb tanulmánya ott szerepel a Maros megyei magyarságról szóló kötetben, melyet Pál-Antal Sándor szerkeszt. Nemes Sándor megírta már a falu földrajzi-természetrajzi viszonyait taglaló részt, a 15 fejezetből tehát egy már készen áll, szögezi le Pál-Antal Sándor. /Bölöni Domokos: Élő falu. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./2005. július 11.
Kettős ünnep helyszíne volt július 10-én Búzásbesenyő, a Kerelőszentpálhoz tartozó, életerős közösség. Az immár hatodik éve megszervezett falunap alkalmával a helyi általános iskola névadó ünnepségét is megtartották. A tanintézmény felvette a XIX. századi Dósa Dániel publicista, regényíró nevét, aki búzásbesenyői kúriáját a református egyháznak adományozta, hogy abban megfelelő körülmények között működhessen a felekezeti iskola. Jelenleg az épületben óvoda működik, félszáz kisgyerekkel. A rendezvény a helyi Rátoni János Művelődési Házban kezdődött, ahol a magyar és román tagozatos diákok, az ökumenikus vegyes kar műsort adott elő. Az iskola vezetője ismertette a névadó előd munkásságát. – Búzásbesenyő mind tanügyi szempontból, mind a magyarság, az RMDSZ szempontjából a régió lelke, fáklyája – mondta Simon János tanfelügyelő, megyei tanácsos. /Simon Virág: A régió fáklyája: Búzásbesenyő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./2006. július 17.
A Kerelőszentpál községhez tartozó Maros megyei településen, Búzásbesenyőn Borbély László miniszter a hagyományos falunapok keretében elhelyezte a megépítendő tornaterem alapkövét, és emlékeztetett, hogy idén Maros megyében további tizenhárom, hasonló sportlétesítmény épül. A miniszter felhívta a figyelmet a pályázatok szükségességére. A falunapokon volt még képzőművészeti tárlatmegnyitó, és Pro Búzásbesenyő elismerés átadása. /Bögözi Attila: Sportterem Búzásbesenyőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Búzásbesenyő ezerszáz körüli lakosságának többsége magyar. Három felekezet, négyféle közösség fér meg békében a kis völgyben. Horváth-Kovács Szilárd festményeit tekinthette meg a közönség, a Rátoni Jánosról elnevezett kultúrházban a felekezetek csoportjai mutattak be verses-dalos-táncos műsort, majd sportdélutánnal folytatódott a falunap Búzásbesenyőn. /B.D.: Búzásbesenyő „hátszelet” kapott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./2006. július 18.
Búzásbesenyőt 1768-ban 566 személy lakta. 1995-ben 1105 lakosa volt, 861 magyar anyanyelvű, 205 román és 39 roma. 2002-ben 1172 a lakosok száma, a magyarok 75 százalékot tesznek ki. A kilencvenes évek elején indult „kiáramlás” mára alábbhagyott, ismét van fiatal a faluban, de az idősebbek még mindig többen vannak. Rátoni János tanító idejében színjátszó csoport, majd néptánccsoport is működött, ezek már nincsenek. Először tartottak tárlatot Búzásbesenyőn. Kezdeményezője Kedei Előd igazgató-tanár. Volt Búzásbesenyőnek írója-szerkesztője, az 1821 és 1889 között élt Dósa Dániel, marosvásárhelyi kúriai bíró, jogi szakíró személyében. (Kúriáját iskolaként hagyta a falura, ezért viseli ma nevét az alma mater.) A településen elkezdődött az ivóvízrendszer kiépítése. Példás az, ahogyan Besenyőben a lelkészek és pedagógusok, politikai és közigazgatási vezetők egyetértésben munkálkodnak. /Bölöni Domokos: „Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
lapozás: 1-4